A hónapok gyorsan elrohantak. Alig három ilyen gyors hónappal ezelőtt volt a bulim is. Azóta persze már elrángattam Laurát a rallizásra, akár mennyire ellenkezett. És Ross-sal azóta is egymás agyát húzzák, aminek mindig ugyanaz a vége, vagyis, hogy eltűnnek vagy fél napra. Nem akarom és nem is fogom sose megtudni, hogy ilyenkor mit művelnek. Viszont drága barátom, aki jelen pillanatban is videó játékozik, annál kíváncsibb az öccse szerelmi életére.
Egyébként én sem vagyok túlságosan messze a 7 éves szinten játszó Riker-től, mert próbálok mellette jógázni, csak az ordításától, mikor lelövik, nem tudok koncentrálni arra, hogy egy békés fűszál legyek.
- EZ MI?! HOGY AZ A...
- RIKER! - szakítom félbe az újabb sor káromkodását édes, kedves, ovis barátomnak.
- Mi van? - néz rám felháborodva.
- Szörnyen megnehezíted a dolgom, hogy békés és boldog fűszál legyek! - magyarázom neki a kiakadásom értelmes okát, de a pozíciót nem omlasztottam darabjaira.
- Ha nem ismernélek bolondnak hinnélek, de így...- kel fel a kanapéról és a konyhába megy. Berohanok utána és "bosszúsan" ránézek, de mivel nagyon nem egy szinten vagyunk kihúztam egy széket és felálltam rá.
- Most már jobb? - vonja fel nevetve a szemöldökét.
- Maddy? - torpan meg egyből Rocky, ahogy belép az ajtón. - Nem akarom tudni - megy a hűtőhöz.
- Visszatérve az elmebajodra drágám... - néz újra fel rám Riker. - Esetleg elkísérjelek egy orvoshoz? - nevet.
- Téged kell majd orvoshoz kísérni! - ugrok le a székről, mire Riker elkezd futni, én pedig utána. Mikor már harmadjára futottunk fel az emeletre és vissza, utolértem Riker-t és a hátára ugrottam, mire Ryland mellé borultunk a kanapéra.
- Akarom tudni? - teszi le a telefonját és kérdőn néz ránk.
- Nem - vágjuk rá egyszerre. Ry már épp mondani akart valamit, de Rik telója megakadályozta.
- Igen? MI?! Oké figyel Rydel... Delly! Húgi! Kérlek ne sírj és figyelj rám! Hívj mentőt! Bent találkozunk - teszi le. De mégis milyen mentő?! És Delly miért sír?! És hova megyünk?
- Riker mi történt? - nézek rá aggódóan, miközben felkelek a kanapéról. De Riker csak hallgat, egy szót se szól. Most vagy nem tudja, hogy mit mondjon, vagy nem is akar semmit se mondani. A szemembe néz, látszik rajta, hogy fél és aggódik. Elviharzik mellettem, egyenesen be a konyhába és valami sms-ről magyaráz Rocky-nak, amit azonnal el kell küldeni Ross-nak és Stormie-knak. Ha mindenkinek tudnia kell, akkor nekem miért nem lehet?
- Ellington -
- kb 10 perccel a hívás előtt -
- És akkor előre, vissza és fel! - kántálja szinkronban Delly és Lau a mozdulatsort.
- Szerintem ide jöhetne a szaltó, amit Laura mondott - dobom fel az ötletet.
- Az úgy tényleg jó lenne. És akkor fel a falra, onnan le szaltóban - mutat a falra Lau.
- Látod milyen okos barátom van? - borzolja össze nevetve a hajam Rydel.
- Az enyém meg megígérte, hogy itt lesz úgy... - néz a falon lévő órára. - Már fél órája itt kéne lennie. Mindegy, csináljuk! - erre elkezdik megint a mozdulatokat csinálni, majd Laura neki fut és...
- LAURA! - rohanunk oda a földre esett lányhoz.
- Elájult... Hívd Riker-t! - utasítom a már könnyeivel küzdő Delly-t. A viszonylag rövid telefonhívás után hívtuk a mentőket, akik bevitték Laut a kórházba.
- Ross -
- Köszönjük, hogy eljöttél Ross! - köszöntenek a műsorvezetők. Amúgy csak azért vagyok itt, mert a többieknek nem volt túl sok kedvük jönni és így nem maradt túl sok választásom.
- Ha meghívnak, akkor az a minimum, hogy eljövök - dőlök hátra nevetve.
- Ha minden igaz, akkor új album várható a bandától. Miben lesz ez más, mint az előző?
- Az új albumunk egy kicsit eltolja hangsúlyt az akusztikus zenéről, méghozzá a... - és már épp mondtam volna, hogy mire, mikor a telefonom elkezdett rezegni a zsebemben. - Elnézést! - veszem elő. Egy sms-em jött Rocky-tól. Ne, ne, ne, ne! Bármit csak ezt ne!
- Minden rendben van Ross?
- Egy kicsit halasztani kéne az interjún - állok fel.
- Ez élőben megy. Nem mehetsz csak úgy el! - áll fel a nőci is.
- Csak figyeljen! - rohanok ki az épületből egyenesen be a kórházba. A váróban megpillantom a teljes család. Jó nagy a feszkó. Maddy a terem egyik felében sír Ry-ra dőlve, Riker olyan idegesnek tűnik, hogy lehet mindjárt összetör valamit, Rydel a térdét felhúzva ül Ell mellett, aki próbálja benne tartani a lelket, Rocky idegesen járkál fel s alá, anyáék pedig valamit beszélgetnek. Leültem a váróterem végébe és vártam. Mi van akkor, ha valami nagy baja lett? Megígértem neki, hogy elmegyek a táncpróbára, ehelyett most itt ücsörgök.
- Minden rendben lesz - ül le mellém Vanessa.
- Te mit keresel itt? - mosolyodok el egy csöppet.
- Nekem is barátom - néz maga elé.
- Vele kellett volna lennem - temetem az arcom a tenyerembe.
- Wow Ross!
- Mi van? - kérdezek rá a cinikus hozzászólásra.
- Még itt is képes vagy azt hinni, hogy neked a legrosszabb. Tudod néha nagyon röhejes vagy.
- A barátnőm bent fekszik te meg itt...
- Eszedbe se jutott, hogy Maddy mit érezhet igaz? Szinte már testvérek. Én tudom milyen elveszíteni valakit és egyszer bőven elég volt belőle. És senki sem kívánom, hogy elveszítse a tesóját.
- Te többnek gondolod őt, mint barát igaz?
- Annyira nagy a hasonlóság - folyik le egy könnycsepp az arcán.
- 16 év telt el azóta, és te képes vagy azt hinni, hogy lehet, Laura a húgod?
- Egyszerűen érzem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése